Az elmúlt két évben csak szenvedő luxemburgi kerékpáros a L'Équipe-nek megerősítette, még hisz magában, igyekszik visszatérni a legmagasabb szintre.

Milyennek képzeli el a vasárnapi Liège-Bastogne-Liège-t?

A kedvenc versenyem (2009-ben megnyerte). A fejemben már sokféle kép van róla. Fränk (a testvére) és én is támadni fogok, hogy megelőzzem az esélyesek akcióit. Fränk nagyon erős. Én is szeretnék jól tekerni (kicsit kivár), jól fogok tekerni. Remélem a térdem is így akarja majd. Nem akarok végig a mezőnyben maradni, huszadikként zárni úgy, hogy nem csináltam semmit. Inkább végzek jóval hátrébb de úgy, hogy előtte dolgoztam a bátyámért.

Mit remél még a kerékpársporttól?

Három-négy évvel ezelőtt már voltam a csúcson, Az elmúlt két esztendő viszont nem alakult jól. Újra sikeres akarok lenni. Papíron nyertem egy Tour de France-t, győztem szakaszokon. Andy Schleck voltam... valaki. Ugyanoda akarok visszatérni. A motorom még megvan. A mezőnyben is tisztelet övez- sokkal több barátom van, mint ellenségem. Oda szeretnék visszatérni, ahol voltam.

De a különbség hatalmas!

Dehogy hatalmas. Mindent megteszek azért, hogy sikeres legyek. Többet edzek, soványabb vagyok. Egyszerűen csak nem tudok többet nyújtani a maximumomnál. Nem tudom, hogy valaha még dobogóra állhatok-e a Touron. Ha elbukom, akkor sem leszek depressziós. Örülök annak, hogy mindent megtettem annak érdekében, hogy összejöjjön.

Az elmúlt két év során néha úgy tűnt, mintha feladta volna.

Nagyon sokat adtam a Tournak, és sosem ártottam a kerékpársportnak. Sosem követtem el ostobaságot, ellentétben másokkal.

Manapság kevesebb „ostobaság” fordul elő az ön sportjában?

Igen, azt gondolom. Hatékonyabb a dopping elleni harc. Az olyanok, mint Di Luca és Ricco, csináltak hülyeségeket, ám a valós problémát csak később ismerték fel, hiszen az életük a kerékpár.

És önnek még örömöt szerez?

Ez a foglalkozásom és a szenvedélyem. Még mindig hatalmas szurkolója vagyok. Például amikor otthon néztem a Milánó-Sanremot, arra lettem figyelmes, hogy egyre izgatottabb vagyok a cél közeledtével, egyre jobban ver a szívem, mintha én is a mezőnyben tekertem volna. A bringa után majd egy új élet kezdődik, az is jó lesz!

Mikor kezdődik az az új élet?

Nincs még meg a dátum. 

Mi van akkor, ha már jövőre? Hiszen a szezon végén lejár a szerződése a Treknél, ráadásul hosszú ideje nem ért el jó eredményt.

Túlságosan korán van még a tárgyalások megkezdéséhez. Persze ha megnyertem volna az Amstelt, lehet, hogy éppen most egyeztetnénk (nevet). A csapatban akarok maradni. Hogy válaszoljak a kérdésére, nem gondolok arra, hogy a szezon végén befejezem. De ha mégis előfordulna, akkor megnézném, mit értem el, és büszke lennék rá... Azért még hiányzik valami.

Egy eredmény?

Nem, nem igazán egy eredmény. Inkább a régi érzések a versenyeken. Valami, ami értelmet adna mindannak a munkának, amit elvégeztem.

Mikorra reméli ezt az érzést?

Erre nem tudok válaszolni. Vasárnap, remélem.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.