Egy kerékpáros blogon ritkán szoktak focival - jelen esetben egy alig ismert focistával – foglalkozni. Mi most mégis kivételt teszünk, és (nyilván nem véletlenül) elmesélünk egy történtet Alberto Brignoliról, az olasz másodosztályban szereplő Ternana kapusáról.

„Profi focista vagyok, és ennek nagyon örülök. De legnagyobb nagy szerelemem a kerékpár. Marco Pantaninak köszönhetek mindent. Amikor ő abbahagyta, én sem tudtam tovább tekerni. Pedig volt bennem fantázia. Nyolc évesen miatta kezdtem el versenyezni” – meséli Brignoli aki a Serie B-s Ternana kapusa. Sőt, egyik legnagyobb tehetsége. Állítólag már a Milan is figyeli.„A barátaim között mindenki focizott. Én valahogy a kerékpárt választottam. Egy Bergamo környéki kisvárosban ahol felnőttem, egy helyi pap vezette a csapatot. Nagyjából az első edzésen szerelemes lettem ebbe a sportágba. Minden nap tekertem nem ritkán 20 km-et, ami azért abban az életkorban nem volt kevés.

Apukámnak kötelező volt velem néznie a versenyeket, együtt szurkoltunk Pantaninak. Amikor kiderült, hogy a ’99-es Girot nem fejezheti be, neki kellett elmagyaráznia a történéseket. Emlékszem, kezdetben azt mondta, pár hét és újra láthatjuk. Ezt nem volt könnyű megértenem. Direkt olyan Bianchis szemüvegem volt, mint Marconak. Amikor Tourt nyert, beszíneztem sárgára a kerékpárom”. Aztán jött 1999. június 5-e, és az addig remeklő Pantanit (magas vörösvérsejt száma miatt) nem engedték tovább versenyezni a Giron.

Ez pedig a 23 éves kapusnak egy töréssel ért fel. „Elveszítettem a motivációmat. Nekem Marco jelentette a kerékpárt. Egy kissrác mindig azt mondja: igen, olyan szeretnék lenni, mint…És én ekkor nem tudtam befejezni a mondatot. Elveszítettem a példaképemet”. De szerencsére Brignolit, megmentette egy sportág. Manapság pedig a Ternana egyik legnagyobb értékének számít. „Ahogy Marco ment fel a hegyre, arra nincsenek szavak. Ő volt minden idők legjobbja. A kerékpár mutatja meg igazán, mit jelent a szenvedés szó. Össze sem lehetne hasonlítani vele a labdarúgást. Őszinte leszek, nekem kerékpárosnak kellene lennem…”  

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.