Egy Porto közeli kisvárosban, Póvoa de Varzimban nőtt fel. Elsőként az atlétikával próbálkozott, de egy évvel idősebb testvére Mario (és édesapja) hatására a kerékpárra váltott. Tizenegy évesen kezdett, 5 évvel később már profiként versenyzett. Utánpótlás szinten folyamatosan szállította a győzelmeket, majd 2007-ben a Benficához került. A következő idényben a juniorok között majdnem érmet nyert a varesei vb-n. Ekkor figyelt fel rá Euzebio Unzué. Szemtől-szemben Rui Costával.

 Egy éves szerződés, 1 millió eurós fizetésért cserébe. Rui Costa jövőre már a Lampre versenyzője lesz

„Akkor még nem tudtam kicsoda Euzebio Unzué. Annak örültem, hogy két évre a Caisse d’Epargne csapatához kerültem.Valverdével és Rodríguezzel versenyezhettem együtt. Mintha az álmaim váltak volna valóra”.

Első évében rögtön megnyerte a Dunkerque-i négynapost, második lett a portugál bajnokságon, és elindulhatott a Touron. Ugyan nem ért el Párizsig, jövőre - már portugál bajnoki trikóban - ez is sikerült. Aztán jött egy doppingügy.

„2010-ben a nemzeti bajnokság előtt jött a hír. Én és a tesóm is fennakadtunk egy doppingteszten. Valamelyik táplálék kiegészítő tartalmazott egy olyan szert, ami tiltólistán szerepelt. A nevét még most sem tudnám kimondani (a dimetilamilaminról van szó). De alig léptük át a megengedett szintet. A portugál szövetség a lehető legkisebb büntetésben gondolkozott, de az olimpiai bizottság egy éves eltiltást helyezett kilátásba. Aztán a szert levették a listáról, de egyébként is minimális mennyiséget találtak a mintánkban. Szerencsére Unzué kitartott mellettem, annak ellenére, hogy a csapat időközben Movistarrá változott. Nem hitt az újságíróknak, és az utolsó pillanatig képes volt várni rám.”

Ezt követően minden megváltozott. Rui Costa beindult, és sorra szállított a rangos győzelmeket. 2011 nyarán először nyert szakaszt a Touron, egy idénnyel később pedig övé lett az összetett a Svájci körversenyen.

„A Tour győzelmem jelentette a fordulópontot. Szökésből nyertem szakaszt olyan nevek előtt, mint Gilbert, Evans vagy Samuel Sánchez. Rájöttem, hogy képes vagyok igazán nagy dolgokra. Az a siker ráadásul Valverde eltiltása miatt nagyon kellett a Movistarnak”.

Az idei szezon tökéletesre sikerült. Rui Costa megvédte címét a Svájci körversenyen, két szakaszt nyert a Touron, majd aranyérmet szerzett a firenzei vb-n. Rodríguezt, Valverdét és Nibalit megelőzve. Ekkor már aláírt szerződése volt a Lampréhoz.

„Egy évre köteleztem el magam. Főleg azért, mert nem tudom mire leszek képes egy új csapatban és egy teljesen új környezetben. Nem a nyelvi különbségekről beszélek, és nem is a sok utazásról, hisz nem költözöm el Portugáliából. De a szituáció és szerepem ettől még szokatlan lesz.”

Mint ahogy az egyre nagyobb médiafigyelem. Főleg azt követően, hogy Cristiano Ronaldot megelőzve Rui Costa az év sportolója lett Portugáliában. "Talán annak köszönhetően nyertem, hogy Cristiano az elmúlt években rettentő magas színvonalon teljesített, nekem pedig korábban "csak" egy Tour győzelmem volt. Mondjuk az otthoniak pont e miatt nézték sokan az idei versenyt. És ugye a világbajnoki cím. Amúgy nagyon érdekes, hogy ő Funchalban született, én pedig egy ideig jártam a Maritimo Funchal focicsapatának az edzéseire. Pont akkor amikor Cristiano is".

Rui Costa egy mezőgazdasággal foglalkozó családból származik. A szülei a mai napig, paradicsomot, krumplit, és babot termesztenek."Mikor valami miatt nem ment a versenyzés és csak szenvedtem, mindig eszembe jutott ők mennyi áldozatot hoztak miattam, hogy megvehessék az első kerékpáromat. Édesapám egyébként ha nem is profi, de elég magas szinten űzte a sportágat. Tőle jött az országúti kerékpár iránti lelkesedésem".

Póvoa de Varzimban, egy 60.000-es tengerparti kisvárosban nőtt fel, így nem meglepő, hogy Rui Costa rajong a halételekért. Nagy kedvence a baccalá (tőkehal). Maga is előszeretettel főz. Ilyen szempontból nem választott rosszul, hogy egy olasz csapatba igazolt. Barátnője Carla Madeiráról származik, és egy hat évvel ezelőtti marokkói nyaralás során teljesen véletlenül ismerkedtek meg. Akármi történik, egy évben kétszer hazalátogatnak a lány családjához. A holtidényben persze a munkáé volt/lesz a főszerep, meg kicsit a nyelvtanulásé. "Még nem megy jól az olasz. Elég sok dolgot megértek, de beszélni már nehezebb. Mondjuk az olasz konyha mindenért kárpótol".

Bizony, Olaszországot nehéz lesz elfelejtenie. Már csak Firenze miatt is.

„Amikor csak ránézek, a világbajnoki mezre eszembe jutnak az emlékek. Főleg az utolsó pár száz méter. A szivárványszínű trikónak köszönhetően érezhetően több figyelmet kapok a mezőnyön belül, de ezzel együtt emelkednek az elvárások is. Mindenki megkülönböztetett figyelemmel kíséri minden lépésemet. Jövőre indulok a Touron, és remélem bekerülök a Top 10-be. De nem csak erre az egy versenyre figyelek. Mindig is az egynaposok vagy az egyhetesek specialistájának tartottam magam. Most, hogy rajtam a világbajnoki trikó, ez nem fog megváltozni”.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.