Október 23-án bemutatták, merre is halad majd 2014-es Tour de France mezőnye. Bár pletykák már keringtek róla, és jelentős részük igaznak is bizonyult, a szervezőknek néhány érdekességet bele csempészniük az útvonalba, amely ezúttal hanyagolja a legtöbb igazán legendás hegyet. Ami lesz: 25 kiemelt, első vagy második kategóriás emelkedő, 5 hegyi befutó, egyetlen, de 54km hosszú egyéni időfutam az utolsó előtti napon, macskaköves részek, befutó Cavendish anyukájának otthonától 50méterre, valamint Londonban, Párizsban, és minden korábbinál jelentősebb szerep a Vosges-nak.

Amióta Christian Prudhomme a Tour főnöke, az egyik legfontosabb feladata az, hogy megváltoztassa a meglévő kétpólusú rendszert (csak az Alpok és Pireneusok számít), és máshová is izgalmas szakaszokat tegyen, magyarán elérje, hogy ne négy-öt szakaszon dőljön el a világ legrangosabb kerékpáros körversenye. Nos, 2014-ben a Vosges kapott nagyobb szerepet: a 25 jelentősebb emelkedőből 11-et ott fognak megmászni Christopher Froome-ék.

Azok után, hogy a századikon a valaha volt legdélebbi rajtot láthattuk, a következőn a legészakibbra kerül sor: méghozzá Yorkshire-ben. Már a csapatbemutató is szenzációs hangulatúnak ígérkezik, hiszen egy 13 500 férőhelyes arénában kerül megrendezésre. Az első három nap hasonló lesz a korzikaihoz: egy teljesen sík szakasz, kezdődik amelynek végén Harrogate-ben nagy valószínűség szerint egy sprinter fogja megszerezni a sárga trikót. Elsősorban Mark Cavendish számára lesz pikáns, aki elmondása szerint nagyjából 50 méterre üdült minden nyáron a céltól, és anyukája most is ott lakik. Utána jön a York és Sheffield közötti etap, ahol már emelkedők is lesznek, és ahol a szökni próbálók, a sárga trikóról rövid távon álmodók lesznek a főszereplők. A harmadik napon Londonban ismét a sprinterek villoghatnak, utána jön át a mezőny Franciaországba.

A Tour szervezői az első világháború századik évfordulóján az áldozatok előtt is adóznak, több olyan település is szerepel a programban, ami meghatározó volt a szörnyű időkben. Ezért is lesz egy rajt Belgiumban, Ypres-ben, de az ötödik szakasz nem ezért, hanem a macskakövek miatt lesz kifejezetten érdekes, ugyanis ahogyan 2010-ben, úgy most is egy kisebb Roubaix-hoz lesz szerencsénk, a maga kiszámíthatatlanságával. A szakasz második felében kilenc „pávés” rész lesz, összesen bő 15km-en keresztül. Égbekiáltó közhely, de igaz: itt nem lehet megnyerni a Tourt, ellenben el lehet veszíteni.

Az első- ezúttal amiatt, hogy július 14. hétfőre esik- hosszú hétvége szokás szerint erősre sikerült: szombaton az utolsó 26 km-en három rövid, de igen meredek emelkedőt kell megmászni. A vasárnapi hullámvasút után hétfőn jön az első igazán nagy kihívás: a Mulhouse és a Planche des Belles Filles közötti 161km a maga hat kategorizált hegyével, az elképesztően meredek Chevrieres-rel, és a végén a bő negyedórás mászással kihagyhatatlannak ígérkezik, már csak azért is, mert ez lesz az első olyan szakasz, amely igazán reális képet ad arról, kik lesznek versenyben a sárga trikóért. Richard Virenque szerint amiatt, hogy eddig húzzák, nagy lesz majd a feszültség, de valószínűleg többen már azután megnyugodnak, hogy túlélik a macskaköveket...

Tíz szakasz után következik majd az első pihenőnap, majd két viszonylag egyszerűbb szakaszra kerül sor, hogy utána a 13. etapon két jelentős hegyet kelljen megmászni, melyek közül a Chamrousse befutónak is otthont ad. Az Alpokban érünk el a kiírás legmagasabb pontjára is, az Izoard (2360m) első helyezettje kapja meg az Henri Desgrange-díjat, de az idei Dauphinén megismert Risoulon elsőként célba érő ünnepelheti a szakaszgyőzelmet, vagyis két egymást követő napon lesz hegyi befutó.

Az utolsó hét ezúttal is erősre sikerült, az első Pireneusoki napon azért csak megmásszák a Portet d'Aspet-t, a Port de Bales-t és beszáguldanak Bagneres-de-Luchonba, a következő két szakaszon pedig ismét hegyi befutóra kerül sor, ráadásul menet közben lesz a Peyresourde és a Col de Val Louron-Azet is, a királyszakaszon pedig Tourmalet, majd Hautacam.

Azok után, hogy tavaly rendkívül korán volt az utolsó időfutam, most visszatértek a hagyományosnak mondható utolsó előtti naphoz, és egy combosnak mondható 54km-es távhoz, ahol még jelentősen átalakulhat a végső sorrend. Éppen ez volt Prudhomme-ék célja, ne lehessen kijelenteni egy hét után, hogy minden eldőlt. Persze ha úgy vágunk neki, hogy Froome már alapból az élen áll, nem lesz nagyon miről beszélni...

Ha a közelmúlt versenyeihez mérjük, az 54km a 2012-es például a 96-hoz, pláne a 2006-os 117km-hez, képest jóval kevesebb, ugyanakkor több, mint Cadel Evans győzelmének évében, amikor mindössze 42km volt. Van viszont öt hegyi befutónk, aminél több ebben az évezredben még egyszer sem, és ennyi is csak 2002-ben fordult elő.

Lehet, hogy elsőre mindenkiben akad egy kis hiányérzet. Nincs olyan érzés, mint tavaly Korzika, a Ventoux vagy az Alpe d'Huez- pláne kétszeri- megmászása, esetleg a villanyfényesnek ígért párizsi befutó kapcsán. Pedig ez egy kifejezetten kiegyensúlyozott útvonal. A L'Équipe szerint Froome-ellenes, mondván 1, az első héten rengeteg a becsapós szakasz a széllel és a macskakővel. 2, a Vosges eléggé ismeretlen, emiatt a címvédő már ki is jelentette, hogy be fogja járni, ami azért nagy elismerés, mert korábban a nagyok mindig azt nyilatkozták, hogy oda nincs értelme külön bejárni, menni fog anélkül is. 3, Csak egyetlen időfutam lesz, az is az utolsó előtti napon. Ha lehet vitatkozni a franciákkal, akkor itt az alkalom, hiszen a Sky versenyzője a hegyeket is jól bírja, ezt idén is megtudtuk. Szóval 2014-ben is ő lesz az, akit le kell győzni az elsőséghez. Ha már kell valakit mondani, akinek tutira elment a kedve attól, hogy részt vegyen a viadalon, akkor Bradley Wiggins ugrik be, ellenben Nibali, Contador, Schleck, Quintana csapkodhat a levegőbe örömében. Még akkor is, ha az az 54km igencsak gyilkos lesz a végén, jelentős különbségekkel.

Az összetettre esélyesek, a szökésben erősek, és persze a sprinterek is boldogok lehetnek, az időfutam specialisták már jóval kevésbé. Mi nézők pedig dörzsölhetjük a tenyerünket, mert a terep adva van ahhoz, hogy jó versenyt lássunk. A többi már a kerékpárosokon múlik. Őket pedig ismerjük...

A rajt július 5-én, a verseny szokás szerint kiemelt terjedelemben, és persze ÉLŐben az Eurosporton.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.